Tóthné Unghy Ilona: A simontornyai zsidóság krónikája I-II.
Ez a 8. olyan kiadvány, mely Simontornya város múltjával foglalkozik, s természetesen ezt a tanulmányt is elsősorban Simontornya város lakóinak szánjuk.
Az idősebbeknek azért, mert ismerősökre találnak a helytörténeti dolgozat lapjain.
A fiataloknak azért, hogy kellő ismerettel felvértezve fogalmazzanak meg véleményeket, s ne sajátítsák el az előítéletes gondolkodást. Bár a történelem gyakran megismételte önmagát, mégis bízzunk abban, hogy a 21. század embere végre okul a múltból, mind bűn, mind erény tekintetében.
Élt valamikor, 1944. május 12-e előtt Simontornyán egy zsidó vallású, vagy zsidó ősökkel rendelkező népcsoport, melynek nyoma veszett. Tagjaira már csak a 75-95 év közöttiek emlékeznek, valamint a levéltári források tanúsítják ittlétüket, munkájukat.
A helybeliek jól tudják, hogy a Simontornya Múltjáért Alapítvány azért jött létre évekkel ezelőtt, hogy ne engedje elfeledni a múlt történéseit. Múltunknak pedig vannak nagyon szép, büszkeséggel eltöltő szakaszai, de vannak szomorúak is. A 60 évvel ezelőtt történtek emlékezetünk azon részéhez tartoznak, amik szomorúsággal töltenek el bennünket, s az elmúlt évtizedek bizonyítják, hogy nem is szívesen beszéltünk róla. Mégis számot kell adnunk erről az időszakról is. Az Auschwitzban, Ukrajnában, a Kárpátokban és a Pusztavámon elhunyt simontornyai polgárok emlékét is őriznünk kell. Nem a mi bűnünk volt az, de a mi felelősségünk, hogy ne történhessen meg mégegyszer hasonló.
Simontornyán – a bőrgyári nőtlen tisztviselőket és a vegyes házasságból született gyermekeket is beleértve – 104 zsidó származású, s teljesen asszimilálódott magyar zsidó honpolgár élt. Közülük 63-an a hőgyészi gettóba kerültek, ahonnan heten keresztény hozzátartozó révén meg tudtak menekülni. Az utolsó pillanatban, a kaposvári bevagonírozáskor leszállhattak a vonatról.
Az 56 Auschwitzba került és egy 1944 tavasza óta odadeportált simontornyai lakos közül összesen öten élték túl a halálgyár poklát. A munkaszolgálatra elhurcolt 18 férfi közül csak 10 tudott visszatérni. A védett ház, ill. bujtatás még további 16 életet mentett meg. Vagyis a 104 zsidó gyökerekkel rendelkező simontornyai polgár közül összesen 38-an maradtak életben, de csak néhányan tértek vissza szenvedésük kezdetének színhelyére. Aztán lassanként ők is elfogytak. Ki az államosítás, ki a fojtó egypártrendszer, ki az 1956-ban újra feléledt antiszemitizmus miatt hagyta el szülőföldjét, ki elhunyt. A holokauszt túlélői és utódai közül ma már senki sem él Simontornyán. Emlékük megőrzése az utókor feladata.
Talán az utolsó pillanatban sikerült összegyűjteni olyan visszaemlékezéseket, amelyek azokról a Simontornyán élt zsidó vallású, ill. zsidó származású magyar polgárokról szólnak, akik 1944-ben munkaszolgálat vagy a haláltáborok miatt veszítették el életüket. Ezt az ismeretanyagot szeretném megosztani a jelenkor emberével és megmenekíteni a jövő számára.
Bízunk abban, hogy nagyon a aprólékos gyűjtőmunka nem volt hiábavaló. A tanulmányt a teljesség igényével készült, ezért az olvasó nagyon sok adatot talál benne. Ugyanakkor biztosan nem teljes, mert csak azokról tud beszámolni, akikről valamilyen forrás, visszaemlékezés fennmaradt, ill. akikről a fennmaradt forrás elő is került.
A két kötetes könyv először a holokauszt 60. évfordulójára 2005-ben jelent meg, majd javított, bővített kiadása 2015-ben, a 70. évfordulóra. A könyv feldolgozza a simontornyai zsidóság teljes történetét levéltári kutatások, korabeli sajtótermékek, fényképek és visszaemlékezések alapján. Főbb témái a következők:
- Simontornya és az első betelepült zsidó családok története – a régi zsidó temető
- A katolikus Styrum Károly és a zsidó Fried Salamon együttműködése, a simontornyai bőrgyártás megszületése
- Az 1848-as szabadságharc honvédorvosa, dr. Bleicher Lajos
- Simontornyai zsidó családok az abszolutizmus idején
- A zsidó hitélet irányítói, a Simontornyai Izraelita Hitközség
- A simontornyai zsidó elemi népiskola – Sas (Singer) Adolf tanító úr tevékenysége
- A Simontornyai Izraelita Szent Egylet és a Simontornyai Izraelita Nőegylet
- A legjelentősebb simontornyai zsidó családok a kiegyezés után (Fried, Rothauser, Lőwy és Gottlieb család)
- Fried Pál és Fried Imre gazdaságpolitikája, kulturális és szociális tevékenysége
- A hőgyészi gettóból Kaposváron át Auschwitzba
- Zsidó kereskedők, iparosok és családtagjaik (Gottlieb Imre, Rothauser Lajos stb és családja); orvosok, ügyvédek, pénzemberek; Klein Jakab kántor és családja; A Fried család ötödik generációja – Fried Imre és Fried Pál utódai
- A holokauszt simontornyai áldozatai
A tanulmány révén Tóthné Unghy Ilona 2005-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia pedagógus kutatói pályadíját.
Az A/5 nagyságú összesen 650 oldalas 720 képet tartalmazó kiadvány 3.000.- Ft-ért megvásárolható a Helytörténet Házában.
